Külpolitika magyar szemmel Amerikából

Atlantista

A törökországi helyzetről és Trump elnökjelöltté választásáról a Hír TV-n

2016. július 26. - Fehér Zoltán dr.

2016. július 22-én a Hír TV "Magyarország élőben" című műsorában beszélgettem Szöllősi Györgyivel a török puccskísérletről és az azt követő tisztogatásokról, valamint az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról.

http://hirtv.hu/videok/159287

 

A Republikánus Konvencióról és Trump elnökjelöltté választásáról

donald-trump-gop-republican-convention-3.jpg

Néhány pontban szeretném összefoglalni, amit érdemes tudni az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról, amelyek uralták az amerikai közéletet az elmúlt hét folyamán.

  1. Az eddigi konvenciókhoz képest újdonság, hogy a Republikánus Párt nagyágyúi távolmaradtak az eseménytől, ezért Trump helyettük saját családtagjait sorakoztatta fel maga mellett, akik így fontos szerepet játszottak a Konvención.

  2. Felesége, Melania Trump ugyan plágium-botrányba keveredett, mivel hamar kiderült, hogy beszéde nagy részét Michelle Obamának férje mellett 2008-ban elmondott beszédéből emelték át. Érdemes megnézni Melania Trump és Michelle Obama beszédeinek összehasonlítását, ez alapján nem kétséges a plágium:
    http://edition.cnn.com/2016/07/19/politics/melania-trump-michelle-obama-speech/index.html

    Egy kiváló paródia Stephen Colbert-től ugyanerről:

  1. Sikeresebben szerepelt azonban Trumpék lánya, Ivanka, akinek a nők egyenjogúságát középpontba állító kortesbeszéde a fiatal nőt azonnal sztárrá emelte a tömegkommunikációban:
    http://edition.cnn.com/2016/07/21/politics/ivanka-trump-republican-convention-speech/index.html
  1. Trump nagy riválisának, Ted Cruz texasi szenátornak a beszéde is komoly figyelmet keltett: mivel nem biztosította támogatásáról Trumpot, az utóbbi hívei kifütyülték. Több elemző szerint a konvención való hűvös fogadtatással Cruz 2020-as indulásának esélyei elszálltak.
    How Poker Theory Explains Ted Cruz's Convention Speech
  1. Újdonság volt a konvención az amerikai meleg és leszbikus közösség megszólítása is. A felvezető szónokok között megszólalt Peter Thiel milliárdos üzletember, aki elmondta: büszke arra, hogy meleg és arra is, hogy republikánus. Donald Trump pedig megismételte az orlandói terrortámadást követően tett kijelentését: meg fogja védeni az amerikai meleg közösséget ettől az idegen ideológia által inspirált erőszaktól.
    'I Am Proud To Be Gay,' Tech Investor Peter Thiel Tells GOP Convention

  2. Trump az elnökjelölést elfogadó beszédében, amely rekord hosszúságú, 75 perces volt, rendkívül sötét tónusokkal festette le Amerika jelenlegi gazdasági és biztonsági helyzetét, s mindezért Obama elnököt és riválisát, Hillary Clinton demokrata elnökaspiránst okolta.

    A beszéd hemzsegett a féligazságoktól vagy hamis állításoktól, az NPR ízekre is szedte azt:
    Fact Checking Donald Trump's Speech To The Republican Convention

  3. A konvenció tehát a várakozásoknak megfelelően sok botránnyal és meglehetősen kaotikusan zajlott le, de végül Trump egyértelmű jelöltté választásával végződött.
    http://edition.cnn.com/2016/07/22/politics/republican-convention-takeaways/

A török puccskísérletről az ATV-n

2016. július 21-én az ATV "Start" című reggeli műsorában beszélgettem Mészáros Antóniával a puccskísérletről és annak a török-amerikai kapcsolatokra gyakorolt hatásairól.

http://www.atv.hu/videok/video-20160721-oriasi-tisztogatasok-torokorszagban

 

A török pancserpuccsról

erdogan_facetime.jpgAz egész világot meglepte, sőt sokkolta a pénteken Törökországban végrehajtott puccskísérlet. Ezzel nincs másképpen a Törökországot belülről, jól ismerő elemző sem, sőt az elmúlt napokban török forrásaimmal folytatott beszélgetéseim alapján kijelenthetem: váratlanul érte mindez a török társadalmat is.

Néhány pontban szeretném összefoglalni mindazt, amit fontosnak tartok megjegyezni a pénteki történésekről és következményeiről. Igyekszem rávilágítani az ügy olyan aspektusaira, amelyekkel eddig a média kevesebbet foglalkozott. 

  1. A török állami vezetés (az államfő, a miniszterelnök és minisztereik) a puccsért egyértelműen a Fethullah Gülen muszlim hittudós által vezetett „Hizmet” (szolgálat) mozgalmat teszi felelőssé. A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a Gülen-mozgalom között szoros szövetség működött 2013-ig, amikor – nyilvánosan azóta sem ismert okok miatt – elmérgesedett köztük a viszony. A török vezetés szerint a gülenisták beépültek az államba, ahol egy ún. párhuzamos struktúrát működtetnek, szerintük a pénteki államcsínykísérlet ennek a legújabb állomása. Egyelőre nem szolgáltatott sem a török kormányzat, sem pedig maguk a puccsisták arra vonatkozó egyértelmű bizonyítékot, hogy valóban a Gülen-mozgalom állna az események mögött. Ami miatt egyelőre ezt el kell fogadnunk mint lehetséges magyarázatot az az, hogy nincsen más ismert politikai vagy elitcsoport Törökországban, amelyik felmerülhetne a puccs szellemi vagy gyakorlati irányítójaként. A szekuláris török államot Erdogan elnöktől és pártjától védelmező ún. kemálisták politikai pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetése gyakorlatilag rögtön – a parlament többi pártjával egyetemben – a demokratikusan választott kormányzat mellé állt és elítélte a puccsot még péntek éjjel.
  2. A puccskísérlet legnagyobb nyertese egyértelműen Erdogan köztársasági elnök. Péntek éjjel iPhone-járól, a FaceTime alkalmazás segítségével a CNN Türk televízión tett felszólítására – az akkor zajló fegyveres összecsapások ellenére – számos török városban utcára tódultak támogatóinak ezrei, amivel végül is eldöntötték a puccskísérlet sorsát. Több helyen megjelent az a spekuláció, hogy Erdogan maga szervezhette önmaga ellen a puccsot, hogy egyébként az utóbbi hónapokban valóban csökkenő népszerűségét helyreállítsa. Jelenleg túl korai bármit mondani arról, hogy mennyi realitása lehet ennek a spekulációnak. A valódi fegyveres harcokat – és az áldozatok tragikusan magas számát – látva, valamint egy ilyen államcsíny-kísérlet kimenetelének kockázatait is figyelembe véve ebben a pillanatban nem tartom valószínűnek, hogy a török elnök önmaga ellen szervezett volna álpuccsot. Az bizonyos azonban, hogy a puccskísérletet követően Erdogan leszámolásba kezdett a puccsistákkal, de több megfigyelő szerint még inkább valószínű, hogy ezt kihasználja a politikai ellenfeleivel való leszámolásra is.
  3. Ha valódi puccskísérlet történt – márpedig jelenleg ebből indulunk ki –, akkor kijelenthető, hogy a puccsisták vagy nem készültek fel megfelelően az államcsíny végrehajtására, vagy alkalmatlanok voltak rá, vagy pedig – ahogy bizonyos forrásaim jelezték – tervük idejekorán kiszivárgott és a péntek éjjelre tervezett cselekmény-sorozatot néhány órával előbbre kellett hozniuk és a török vezetés a puccsot végül emiatt meghiúsíthatta. Bármelyik verzió is igaz, valódi pancserpuccsal állunk szemben, ahol az államcsínyt elkövetők nem számoltak tervük gyenge pontjaival és ellenfeleik erejével. Azt több megfigyelővel egyetemben én magam is már péntek éjjel észrevételeztem, hogy taktikailag óriási hibát követtek el a puccsisták, amikor arra szólították fel az embereket, hogy maradjanak otthon, ahelyett, hogy támogatásukra kérték volna őket, ezzel teljesen átengedve az utcát az államfőnek és táborának.

A török államcsíny-kísérlet megrázta mind a nemzetközi, mind természetesen a török közvéleményt. Következményeinek még csak az első hullámával szembesültünk, kihatása mindenképpen érzékelhető lesz az elkövetkező hónapokban, években, nem kizárt, hogy évtizedekben. Az amerikai-török kapcsolatokra való hatásaira hamarosan visszatérünk az Atlantista blogon. Az eseményeket a továbbiakban is figyelemmel követjük.

Bemutatkozás

img_5894.JPGKedves Olvasó!

Üdvözlöm az Atlantista blogon, amelynek alcíme: Külpolitika magyar szemmel Amerikából.

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzam. A nevem dr. Fehér Zoltán és idestova 20 éve foglalkozom külpolitikával.

Egyetemi éveim alatt az ELTE Bölcsészkarán Magyarics Tamás és Frank Tibor professzoroktól az amerikai történelem és külpolitika, Bayer Józseftől a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a Pázmány jogi karán pedig Szabó Marceltől a nemzetközi jog legfontosabb ismereteit sajátítottam el. 2001-2002-ben a New York állambeli Bard College-ban a legendás James Chace professzor (nemzetközi kapcsolatok) tanítványa lehettem.

2002-től 12 éven át diplomataként dolgoztam. Magyarországot először Washingtonban képviseltem, ahol külpolitikai elemzőként és sajtóattaséként is szolgáltam. Törökországban nagykövet-helyettes, majd ideiglenes ügyvivő voltam 2014-ig.

Az elmúlt évben a Harvard Kennedy Schoolban posztgraduális tanulmányokat folytattam. Lehetőségem volt az amerikai külpolitikai szakma olyan sztárjaitól tanulni, mint a „soft power” koncepció megalkotója, Joseph Nye, a korábbi külügyminiszter-helyettes Nicholas Burns, a brit történész és Kissinger-életrajzíró Niall Ferguson, vagy a Washington Postban is publikáló elemző, Daniel Drezner. Két hónapja vehettem át „Master in Public Administration” diplomámat. 

Jelenleg Bostonban élek, a Harvard Kennedy Schoolban Joseph Nye professzor mellett dolgozom és szeptembertől doktori tanulmányokat folytatok a Fletcher School of Law and Diplomacy-ban nemzetközi kapcsolatokból.

Vendégelőadóként tanítottam az ELTÉ-n, a Pázmányon és a Zsigmond Király Főiskolán, de tartottam előadásokat a budapesti Andrássy Egyetemen és a CEU-n, az ankarai Bilkent Egyetemen, a prágai Károly Egyetemen, Berlinben a Német Külkapcsolati Tanácsnál (DGAP), az Iowa-i Egyetemen, a Bard College-ban és a Harvardon is. Írásaim megjelentek könyvekben, továbbá a Figyelőben, az Acta Doctorandorumban, a Politikatudományi Szemlében, a Kül-Világban, a Társadalom & Politikában és a Bard Journal of Social Studiesban, a Washington Times pedig diplomáciai munkámat méltatta.

Blogomban az olvasó tájékozódhat az amerikai bel- és külpolitika, valamint a világpolitika legfrissebb fejleményeiről, trendjeiről. Az első időszakban az amerikai elnökválasztásra, valamint a Törökországban zajló történésekre fókuszálok majd. A blogon tervezem megosztani magyar és angol nyelvű TV-s, rádiós nyilatkozataimat, cikkeimet, publikációimat, előadásaimat.

Bízom benne, hogy az Atlantista blog a nemzetközi politikáról szóló hazai diskurzus meghatározó fórumává válhat, ehhez azonban szükségem van olvasóim visszajelzéseire. Tekintettel arra, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók közül sokan régi barátaim-kollégáim, időről-időre az ő gondolataikat is szívesen megosztom majd, vitáknak is helyet szeretnék adni.

Jó olvasást kívánva és megtisztelő figyelmét megköszönve,
üdvözli Önt:

Fehér Zoltán („Atlantista”)